Minden vélemény számít!

Ha a kutyák beszélni tudnának, elmondhatnák, olykor mennyire kutyául
érzik magukat. Vagy azért, mert az emberek félnek tőlük, agresszívnek és
harapósnak mondják őket, vagy amiatt, mert félős, öreg, vagy éppen
nevelhetetlen, összeférhetetlen, hiperaktív minősítéssel bélyegzik meg.
Ráadásul a gazdával

„Kezelhetetlen kutya nincs, csak meg nem értett!” – jelenti ki
határozottan Joó István kutyatréner, a Cerberos Kutyaiskola alapítója.
Állítását nyilván sokan kétkedve fogadják, pedig az elmúlt két év
eredményei egyértelműen bizonyítják: a viselkedésproblémás,
beilleszkedésre, alkalmazkodásra alkalmatlannak tartott kutyák is képesek
az együttélésre, természetesen csak megfelelő csoportos tréning után. Az
elmúlt tíz évben a viselkedésproblémás kutyák száma meghétszereződött, ami
nem a négylábú kedvenceknek róható fel. A hiba a gazdik készülékében van,
nekik kell mindenek előtt megtanulni szót érteni kutyájukkal. És itt
elsősorban a – hiszen a kedvenceink nem tudnak beszélni – testbeszédre, és
egyéb metakommunikációs jelekre gondoljunk.

A kutyák könnyebben értelmezhetőek, mint mi, emberek, ráadásul sosem
hazudnak, hiszen nem azt közlik, ami szimpatikusnak tetszik, hanem azt,
amit valójában éreznek. A legapróbb jeleket, rezdüléseket is veszik, majd
azokat felerősítve visszatükrözik. Tehát a kutya azt is azonnal mutatja, ha
valami baj van. Csak éppen mi elfelejtettünk odafigyelni rájuk, megfigyelni
és megfejteni az okokat, és felénk érkező üzenetekből kiolvasni a
problémát. – A kutyák mindig ugyanolyan módon, egyértelmű jelzésekkel adják
tudtunkra, mi a bajuk, viszont mi, emberek nem mindig tudjuk dekódolni,
megérteni kedvencünk felénk küldött üzeneteit. Ha agresszív, ráripakodunk,
ha rosszat csinál, szintén ezt tesszük, csak éppen nem akkor, amikor
vétkezett, így nem fogja érteni, miért kiabálunk vele, miért haragszunk rá
éppen akkor, amikor békésen pihen.

Ugyanígy bizonytalanná teszi, ha a falkavezérnek tekintett gazdi
határozatlan, döntésképtelen. Mindezek a hatások elbizonytalanítják a
kutyákat, aminek a következménye, hogy nem találják a helyüket a világban,
a szerepüket a családban, vagyis a falkában, és emiatt lesznek
antiszociálisak. Vagyis vagy gyávák, és rettegősek, vagy támadóak,
rombolóak, sok esetben morgósak, csipkedősek, harapósak. Ugyanis megfelelő
falkavezér híján a kutyák vagy depresszióssá válnak, vagy agresszívek
lesznek, és megpróbálják átvenni az irányító szerepet – fejti ki az ebek
összeférhetetlenségének valós okait Joó István, aki húsz év kutyás
tapasztalatai által fejlesztette ki egyedi nevelő módszerét.

Joó István a fél világot bejárta kutya-ügyileg, és bárhol járt, mindig
tanult valami újat. Megismert máshol honos nevelési stílusokat, speciális
problémakezelési- és tréningmódszereket, és találkozott mindenfajta,
jelenleg honos kutyafajtával. Ismereteit, tapasztalatait összegezte, és
kifejlesztette azt a fajta különleges nevelési technikát, amivel bármilyen
korú, fajtájú, és bármiféle viselkedési zavarral érkező ebnél –
rövidebb-hosszabb idő alatt – jelentős javulást vagy teljes „gyógyulást”
érnek el. – Az elmúlt két év során több mint százötven eb és gazda fordult
meg nálunk, köztük Adrian Paul angol színész és élettársa kutyáikkal, Péter
Szabó Szilvia, a NOX énekesnője kedvencével, Ganxsta Zolee és felesége
argentin dogjaikkal és mentő csapatukkal, Dögei Éva Szusi kutyájával, és
más ismert személyiségek is. És mellettük még az a több száz
kutyatulajdonos, akik gondterhelten érkeztek hozzánk, és hetek után
boldogan intettek búcsút a sorstársaiknak és nekünk, trénereknek – meséli
István, aki nem győzi elégszer hangsúlyozni, hogy mindig, és mindenekelőtt
a gazdikat kell arra megtanítani, hogyan értsék meg kutyáikat.

A terápia csak ezután következhet, szigorúan egyedileg alakítva, hiszen
kutyából és kutyabajból sem létezik két teljesen egyforma. Volt például
olyan eb, amelyiket simogatás-terápiával kezeltek, míg egy másikat
kizárós-módszerrel. A gyógymódok száma végtelen. – A fizikai bántalmazás
tilos, a kiabálás pedig hálátlan dolog, és soha nem ér célt, hiszen nem
tudjuk megfelelően időzíteni. Természetesen mi is alkalmazunk hangpofont,
vagyis erőteljesen, röviden és határozottan rákiáltunk az ebre, de csak
akkor, ha éppen rajtakapjuk a helytelen viselkedésen a kutyust. A megoldás
kulcsa azonban nem a tüneti kezelésben rejlik, hanem a valós probléma
orvoslásában. És ehhez kell a gazdiknak megtanulniuk a kedvencük nyelvét,
és időben felismerniük, mi is a kutyájuk baja valójában. Csak ezzel együtt
van értelme végezni olyan speciális, csoportos tréningeket, mint például a
közömbösítési feladat. A sikeres rehabilitáció legfontosabb eleme a gazdik
együttműködése – összegzi István. Ő már biztosan tudja, megéri a fáradságot
a munka és a terápia. Hisz a végeredmény magáért beszél: a boldog
kutyatulajdonos mozdulatokkal, pillantásokkal is képes szót érteni kedvenc
kutyájával.

Forrás:Mészáros Judit Krisztina

www.boldogkutyak.hu

www.facebook.com/fenyvespanzio