A kutya tanítása
A kutyákkal kapcsolatosan rendkívül fontos a foglalkozás, tanítás. A kutya magától nem lesz jól nevelt és szófogadó. Mindenképpen szánjunk rá időt és olvassunk el néhány szakkönyvet, vagy kérjük szakképzett kutyakiképző tanácsát.
Alapvető szabályok
Ugyanúgy, mint az oltások vagy a napi mozgás biztosítása, a kutya tanítása a mi feladatunk, attól a pillanattól kezdve, hogy magunkhoz vesszük az állatot. A megfelelő nevelés garantálja, hogy a kutya, a tulajdonosa és az egész család harmóniában éljenek együtt. Fontos, hogy a kiskutyák oktatását mindig akkor kezdjük meg, amikor már készen áll a tanulásra.
A kölyökkutya tanításával lépésről-lépésre kell haladnunk. A kisállat még csak rövid ideig tud összepontosítani, ezért figyeljünk arra, hogy egy bizonyos feladat elsajátítása/gyakorlása ne tartson túl sokáig.
Motiváció
A sikeres “kiképzés” egyszerre függ a szigortól és a vidám hangulattól. A kiskutya természetéből adódóan szeret játszani. Ezt a tulajdonságát kihasználhatjuk, és lefoglalhatjuk a kutyát anélkül, hogy a feladatot kényszernek érezné. Az effajta játék lehetővé teszi a közös szórakozást, azonban ügyeljünk rá, hogy a kutya dicsérése sose maradjon el. Ez persze semmiképp se zavarja meg a szigort! A kutyák nevelésénél az az aranyszabály, hogy ne bánjunk vele úgy, mint egy emberrel, hanem úgy, mint egy kutyával.
A jutalmazás
A jutalom növeli az állat motivációját és megkönnyíti az oktatást. Hogy minél hatásosabbak legyünk, egy feladat sikeres teljesítése után mindig simogassuk és dicsérjük meg kedvencünket. Másrészről viszont nem szabad elfelejtkeznünk a „büntetésről” sem, ha a kutyánk bármi rosszat csinál, vagy rosszul viselkedik. Fontos megjegyeznünk, hogy ha a nevelésünk pozitív megerősítésen – azaz jutalmazáson – alapszik, akkor sokkal hatásosabb eredményeket érhetünk el, mintha a szidalmazást részesítenénk előnyben.
Kommunikáció
A kutyánk tanításakor használt vezényszavak esetében fontos, hogy azok legyenek érthetőek, rövidek és jól hallhatóak. A kutyák jobban érzékelik a szavak hangsúlyát, mint magát a jelentését, ezért fontos, hogy mindig aszerint válasszuk meg a hangnemet, hogy éppen parancsolunk, dicsérünk vagy megszidjuk az állatot. Különböző jelzések, illetve intések is hatásosak lehetnek a kommunikációban.
A név megtanítása
Az első dolog, amit a kölyökkutyának meg kell tanulnia, az a saját neve. Már az első naptól kezdve szólítsuk a nevén, és mindig legyünk kedvesek, ezáltal is biztatva őt arra, hogy odafigyeljen ránk.
A “Nem”
Már a kiskutya megérkezésétől kezdve fontos belenevelnünk a “nem” szó jelentését.
- A “nem” szót a tiltott dolgokkal fogja asszociálni.
- Ha a kutyánk valami tiltott dolgot csinál, mindig legyünk következetesek, és határozottan, egyértelműen adjuk a tudtára, hogy rosszat csinált.
- Amikor megkezdjük az oktatást, jó, ha testbeszédet is használunk: a kezünkkel eltoljuk magunktól a kutyát, és ezzel egy időben mondunk “nem”-et. A kezdeti időszak után elegendő a “nem” szó használata erőteljes hanggal
Szobatisztaság
A kölyökkutya új otthonába érkezésekor általában még nem szobatiszta, fekvőhelyét leszámítva. Ha a lakásban végezte el a dolgát úgy, hogy a gazdi nincs otthon, utólag már nem érdemes megszidnunk. A megdorgálás csak akkor lehet hatásos, ha azonnal alkalmazzuk. Ahhoz, hogy a kutyusunk előbb-utóbb szobatiszta legyen, 2 óránként illetve étkezések után kötelező jelleggel vigyük ki sétálni.
3 alapvető parancs: Ül!, Áll!, Fekszik!
A parancsokat illetően fontos a következetesség. Amit egyik nap nem szabad, azt másnap sem szabad engedélyeznünk. A 3 alapvető parancsot mindig pórázzal együtt gyakoroljuk!
Séta pórázzal
A póráz egy korlátozó eszköz, de emellett egy “örömforrás” is, mert a kutyus tudja majd, hogy sétáltatni viszik. Ugyanúgy, ahogy a szobatisztaságot, a pórázzal való sétálást is minél előbb meg kell tanítani a kutyának. Annak érdekében, hogy a kutyát hozzászoktassuk a nyakörv viseléséhez, a pórázzal való sétát először házon belül gyakoroljuk, naponta többször, rövidebb időszakokban. Ha a kutyus megrántja a pórázt, mondjuk neki, hogy “Nem”, majd rántsuk vissza a pórázt.
Behívás
A nevelés fontos része. A behívás célja, hogy a kiskutya hívásunkra odajöjjön hozzánk, hogy megjutalmazzuk, megsimogassuk. Fontos, hogy ezt a parancsot pozitív élményhez kapcsolja a kutyus, így elkerülhetjük, hogy később engedetlenné váljon. Eleinte akkor használjuk a behívást, amikor a kutyának enni adunk, majd később áttérhetünk a parancs szabadban történő alkalmazására. Ha a kutya nem hallgat a „hozzám!” vagy „gyere ide!” parancsokra, akkor távolodjunk az ellenkező irányba. Ez feszültté teszi, és gyorsan visszajön hozzánk.
A jutalomfalatok és a táplálkozás
A jutalomfalatok és a házikoszt felborítja azt a táplálkozási egyensúlyt, melyet a teljes értékű kutyatápokkal biztosítunk a kölyök számára. Ha a kutya rendszeresen kap ilyen eledeleket, akkor az káros lehet az egészségére; fennállhat az elhízás veszélye is.
Az étkezési szokásokat már korán ki kell alakítani, hogy az a kutyában megfelelően rögzüljön, így elkerülhetőek a jövőbeni viselkedési problémák. (A fiatal korban felvett rossz szokást a legnehezebb megszüntetni.)
- 6 hónapos korig napi háromszori étkezést, a növekedés végéig pedig napi kétszeri étkezést kell biztosítanunk.
- A kölyökkutyának mindig azonos időben kell enni adni, mindig ugyanabban a tiszta tálban, mindig ugyanazon a helyen, és mindig biztosítani kell számára egy tál tiszta vizet is.
- A kutyust hagyjuk egyedül, ha eszik, és sose adjunk neki enni, amikor mi eszünk az asztalnál.
A kutyaiskolák lehetőséget biztosítanak a kutyánk számára, hogy más, azonos korú kutyákkal barátkozzon, akiktől megtanulhatja azt is, hogy hogyan kontrollálja félelmeit, illetve agresszivitását. A gazdi számára a kutyaiskola lehetővé teszi a kutyus megfelelő nevelését és taníttatását. Sőt, remek alkalmat biztosít arra, hogy több időt töltsünk kedvencünkkel.